A FOGAMZÁS
Gondolom ezt a folyamatot már Te is jól ismered, az elméleti és gyakorlati biológiai tanulmányaid alapján (J), de szerintem érdemes átvenni a részleteket, hogy tisztában legyél vele, hogy mi is történik pontosan és mikor.
A menstruációs ciklus és a terhesség
Egy átlagos női ciklus 28 napig tart (mint a holdciklus), azonban ez is, mint sok minden más az emberi szervezetben, egyedi. Teljesen normálisanak tekinthető a 21-35 napos is. Nem lehet pontos adatokat mondani az ún. normális vérzés időtartamára és mennyiségére sem. Ez is teljesen egyéni. A menstruáció során kb. 50-150 ml vér, szövettörmelék és nyák távozik, kb. 3-6 nap alatt. Az első napokban bővebb vérzés kíséri, ami fokozatosan enyhül. Ha minden hónapban ugyanolyan hosszú a menstruációs ciklusunk és nem, az egyik hónapban 25, másik hónapban 42 nap, akkor számíthatunk rá, hogy a peteérésünk körül is minden rendben van.
A női ciklus két szorosan összefüggő folyamatból épül fel:
1. a tüszőéréssel kapcsolatos hormonszint változásokat ovariális (azaz petefészki) ciklusnak
2. a méhnyálkahártya változást pedig menstruációs ciklusnak nevezzük
Hormonális változás nélkül nincs nyálkahártya változás, tehát a két rendszer egymástól elválaszthatatlan. A havi ciklusunk az agyunk mélyén elhelyezkedő és az ottani aktivitások által befolyásolt agyalapi mirigy (hipofízis) hatása alatt áll. A hormonokat, amelyek kémiai üzenethordozók, elsősorban az agytevékenység irányítja – olyan, mintha állandó párbeszéd zajlana az agyi hormonok és a petefészek között, mintha oda-vissza üzengetnének egymásnak. Akkor érezzük jól magunkat, ha megfelelő mennyiségű és összetételű hormon termelődik a szervezetünkben. Ezek a hormonok nélkülözhetetlenek az egész fogantatási folyamatban.
A mestruációs ciklus a menstruáció első napján kezdődik.
(Ezt jó ha minden hónapban megjegyezzük, mert nagyon fontos dátum!). A menstruáció általában 3-6 napig tart.
A ciklus első részét,- az ovuláció időpontjáig- tüszőérési fázisnak nevezzük, mivel ebben az időszakban zajlik le a peték érésének folyamata. Ez a szakasz a felkészülés ideje. Egyrészről petét kell megérlelni, hogy legyen mit megtermékenyíteni, másrészről a méhet kell felkészíteni a megtermékenyült pete, az embrió fogadására, azaz fel kell építeni a méhnyálkahártyát. Az ehhez szükséges idő rendkívül változó. Néhány naptól akár 3 hétig is eltarthat. Ez a szakasz általában terméketlen és a hüvelybemenetben nincs váladék. Ha mégis volna, az nagyon kevés, ragacsos, opálos. A folyamat végére a több érésnek indult tüszőből természetes helyzetben egy – néha 2-3 db (a lombik stimuláció esetében akár 5-30) pete érik meg, majd löködik ki (lombik esetén kerül leszívásra) és indul útnak a petevezetők felé, hogy ott meg tudjon termékenyülni. A tüszőrepedés előtt az érett tüsző általában 18-24 mm, amiből egy negyed miliméteres sejt szabadul ki.
A második a termékeny időszak, azaz az ovulációs fázis. Ennek a hossza is változó hosszúságú. Ekkor már minden készen áll a magzat (megtermékenyített petesejt) befogadására. Ebben a szakaszban a hüvelyben nyák észlelhető. Ez bőséges, nyúlós, átlátszó, mint a tojásfehérje. Ez a nyák szükséges ahhoz, hogy a hímivarsejtek fel tudjanak jutni a méhbe, hiszen a hüvely savas kémhatású, ami megtizedeli a lúgos kémhatást kedvelő spermiumokat. A nyák megvédi őket ettől a savasságtól és a nyák csatornácskáin könnyebben és gyorsabban tudnak a cél felé haladni.
Ezen szakasz végén következik be a tüszőrepedés, amikor is az érett tüsző (18-24 mm) megreped és kiszabadul belőle a pete. Elindul a hasüregen keresztül a petevezetőbe, hogy ott találkozhasson a spermiummal. A spermiumok akár 72 óráig (de találkoztak már olyan esettel is, hogy egy hétig!) maradhatnak életképesek a petevezetékben. A pete a tüszőérés után 24 óráig, de a legfrissebb kutatások szerint az első 8-12 órában tud megtermékenyülni. A petesejt kb.1,2 mm-t tesz meg percenként és mielőtt elérné a petevezetéket éretté válik a spermiummal való egyesülésre. A spermiumok kb. 2-3 mm-t tesznek meg percenként és kb. 50 perc szükséges ahhoz, hogy a 15-20 cm-es utat megtegyék a petevezetőbe, a petesejtig.
A fogamzás csodája, avagy a tökéletes időzítés
A tüszőrepedésig pontosan ugyanaz a folyamat játszódik le a petefészekben és a méh nyálkahártyájában, mintha később menstruáció következne majd be. Ha tüszőrepedés után életképes spermiumok vannak a petevezetékben, akkor következhet be fogamzás. Az időzítés ezért nagyon lényeges! J
A közösülés során sok millió spermium kerül a hüvelybe, ám a petevezetéket – ahol a megtermékenyítés bekövetkezhet – már csak néhány száz éri el. A belső nemi szerveken át vezető nehéz út alatt a kevésbé mozgékony, kevésbé alkalmas, károsodott hímivarsejtek elpusztulnak. A petesejt és a hímivarsejt a petevezető oldalsó, tölcsérszerű tágulatában egyesül. Az érett petesejtet még mindig rengeteg hímivarsejt ostromolja, de csak egyetlen egy termékenyítheti meg. A fogantatás akkor történik meg, amikor a hímivarsejt, pontosabban annak feje sikeresen behatol a petesejtbe.
Miután a spermiumok megtették viszontagságos útjukat a hüvelytől a petevezetőig, s a "legrátermettebb" közülük megtermékenyítette a petesejtet, még nem beszélhetünk terhességről, előbb egy nagyon fontos és összetett eseménysorozatnak kell következnie. Az összeolvadt sejtek folyamatos osztódás mellett, tovább vándorolnak a méhüregbe. (A meg nem termékenyített petesejt is ezt az utat járja be, de a menstruációs vérrel a ciklus végén kiürül a szervezetből.)
A tényleges várandósság a beágyazódással kezdődik. A megtermékenyítéstől a beágyazódásig eltelt időt terhesség előtti szakasznak nevezi az orvostudomány. Fontos tudni, hogy a megtermékenyített petesejtek jelentős része (kb. fele) elpusztul beágyazódási kísérlete közben, ennek hátterében különböző rendellenességek (pl. kromoszóma) is állnak. Ez az esemény a természetes kiválasztódás része, azért történik, hogy egészséges utódok fejlődjenek.
A megtermékenyített petesejt útra kel, a petevezetőn áthaladva jut el a méh üregébe, ahol majd beágyazódik, ez a folyamat azonban több napot vesz igénybe. A megtermékenyülés után a zigóta (a megtermékenyített petesejt) megkezdi hosszú utazását a méh ürege felé, miközben többszörösen osztódik, szedercsíra állapoton át (a sok kis sejt együttesen egy málnaszemhez hasonló alakzatot hoz létre) hólyagcsírává (a málnaszem belsejében egy üreg keletkezik) alakul. A megtermékenyített petesejt (ekkor már blasztocita), a megtermékenyítés után pár nappal (5-7) megérkezik a méhüregbe, ahol elkezdi a beágyazódási folyamatot a méh nyálkahártyájába, ami ekkor már több, mint 8 mm. A beágyazódás több napot vesz igénybe, a fogantatástól számított kb. 6. naptól a 10-12. napig tart. A blasztocita fala megreped, a sejt belső része pedig kitüremkedve, beássa magát a méh belső felszínének tápláló szövetébe.
Ha még továbbfejlődése előtt ér a méhbe, vagy a méhfal nem elég vastag a befogadására akkor nem sikerül a beágyazódás. A sejtcsomó mindkét esetben elhal és szétesik, majd a menstruációval távozik.
Néhány ritka esetben az embrió nem a méhfalhoz tapad, hanem a petevezetékhez vagy máshová a méhen kívül, a hasüregbe, ilyenkor beszélünk méhen kívüli terhességről, melyet veszélyessége miatt, a lehető leghamarabb meg kell szakítani műtéttel! (erős hasi fájdalom, esetleg vérzés esetén, azonnal fordulj orvoshoz!)
A kialakuló embrió egy hCG nevű hormont termel, a terhességi tesztek ezt mutatják ki, mivel csak várandósság idején termelődik. Ez a hormon állítja le a normális ciklust, így a menstruáció elmarad. Általában ez az első tünet, amelyet a leendő anya észlel. A legtöbb korai tünet, így az émelygés, hányás, fáradtság, érzékeny, feszülő mellek túl általánosak ahhoz, hogy ezek alapján biztosan megállapítható legyen a várandósság ténye, hiszen ezek hátterében számtalan más ok is állhat.
HCG szintek a fogamzástól eltelt idő szerint:
9. nap min. 17- max.119
10.nap min. 17- max. 147
11.nap min. 33- max. 220
12.nap min. 33- max. 429
13.nap min. 70- max. 750
14.nap min. 111- max. 169
Ha nem megy végbe a megtermékenyítés és a beágyazódás, akkor a ciklus a harmadik szakaszba lép.
A harmadik szakasz a luteális fázis, ami az ovulációt követő 4. napon keződik és átlagosan 11 napig tart (9-13 nap) a menstruációs vérzés megjelenéséig tart. Az ovulációt követően a menstruáció igen pontosan érkezik. Nagy statisztikákkal bizonyították, hogy az ovuláció és a menstruáció között egészséges nőkben 12-16 nap telik el. Pont ezért téves feltételezés, hogy a peteérés az a menstruációs ciklus közepén történik. Egy 21 napos ciklus esetében ezek szerint az a 10-11. napon lenne, de ha 21-ből elveszünk 12-16 napot, akkor látható, hogy az kb. a 7 nap környékére esik, azaz már rég lemaradtunk a jó időpontról, ha a 10-11 napra koncentráljuk erőinket. A 32 napos ciklus esetén pedig a 16. nap helyett inkább a 18. nap körül várható a peteérés. Tehát csak a 28 napos ciklus esetében állja meg a helyét a középidős teória, a többi esetben viszonyítva az előző ciklusainkhoz tudjuk visszaszámolni a luteális fázis napjait és ezáltal meghatározni az ovuláció kb.-i időpontját. Persze erre vannak pontosabb módszerek, amiről a ………. olvashatsz.
A menstruációs vérzés megjelenésével egy újabb körforgás kezdődik el.
