A női infertilitás gyakori okai lehetnek az anatómiai és fejlődési rendellenességek (ivarszervi fejlődési zavarok) is, melyek meggátolhatják, hogy a hímivarsejtek eljuthassanak a petesejtig, illetve az embrió eljuthasson a méhüregig. Vegyük szépen sorjában a lehetséges problémákat. Kívülről befelé haladva, vannak bizonyos fejlődési rendellenességek, melyek a női kismedencét is érintik (szakértőnk Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet főorvosa, illetve a petefészek elváltozások témában Dr. Pusztai Zoltán) 1. Ilyen például az ún. Mayer- Rokitansky- Künster- Hauser Szindróma, a Müller cső komplex fejlődési rendellenessége, előfordulási gyakorisága kb 3-4%. Lényege, hogy a nemiszervek egy része pl. a hüvely felső harmada, és a méh nem alakul, nem fejlődik ki, a petevezetékek és a petefészkek azonban épek. A betegség gyakran társul vesefejlődési rendellenességekkel. 2. A hüvely rendellenességei: A hüvely esetében léteznek kettőzöttségek - dupla, azaz kettő hüvely, vakon végződő hüvely -, ezeknél viszont már több komolyabb probléma is adódhat. Meglehetősen ritka kórképekről van szó. „Sajnos előfordult már, hogy a páciens kórképére 28- 30 éves korában a meddőségi klinikánkon derült fény, annak ellenére, hogy már legalább tíz éve jár rendszeresen nőgyógyászhoz.” 3. A méh rendellenességei: A méhszájnál lehet többek között hegesedés, megtöretés, polip (egy méhdaganat, izomszaporulat, amely egy cseresznyemag méretű „golyó”-hoz hasonlít, ami mechanikusan benő a méhszájhoz, elzárva, vagy erősen szűkítve az utat az anyaméhbe.) Továbbá kialakulhatnak összenövések, elzáródások, akár valamilyen gyulladástól, akár megelőzően végzett kaparástól. A sérülés a terhesség- megszakítás egyik lehetséges velejárója, vagy más egyéb operáció következménye. Gyakori eset például a méhszáj elváltozása, azaz ha valakinek P3- as citológiája volt, vagyis rákot megelőző állapota a méhszájon, és az azt követő műtét után a seb hegesen gyógyult be, akkor ez olyan mechanikai akadályt jelenthet, mely miatt a hímivarsejtek (spermiumok) nem tudnak esetlegesen eljutni a petesejthez. Ez pedig sajnos azt jelenti, hogy a beteg sokkal nehezebben tud teherbe esni, majd pedig világra hozni egy kisbabát. A meddőség hátterében daganatos elváltozások is állhatnak, melyek azonban többnyire jóindulatúak, ezeket myomáknak hívják: jóindulatú daganatok a méh üregében, a méh falában, illetve a méh izomzatában. Ezek mérete és száma is változó: lehet egy nagy, esetleg előfordulhat több – ritka esetben akár például húsz – kisebb myoma is a női szervezetben, de olyan is lehet, hogy valakinek akár több nagyobb alakul ki. Előfordulhat akár a méh közepében egy ún. sövény, teljes sövény vagy kettőzött méh, melynek köszönhetően a méh nem tud jól működni. A méh üregének összetapadása (Asherman-szindróma) ritka állapot, de előfordulhat. 4. A petevezeték rendellenességei: A petevezeték betegségei egyik okát képezik a női eredetű meddőségnek. Általában hegesedés, fertőzések és elzáródások okozzák a petevezeték eredetű problémákat. Hegesedés kialakulhat endometriózis következtében, valamint hasüregi vagy kismedencei sebészeti beavatkozásokat, mint pl. bélműtéteket, vakbélműtétet vagy császármetszést követően. A hegesedés elzárja a petesejt útját a petevezetékben, mely így nem képes a spermiummal találkozni és megtermékenyülni. Például chlamydia fertőzés hatására a petevezeték csillószőreinek mozgása tud károsodni, melynek eredményeképpen zavart szenved a petesejt és a spermium előrehaladása és így találkozásuk lehetősége, valamint gyakoribb a méhen kívüli terhesség kialakulása is. A diagnózis felállítása: „A kivizsgálás során a következő kérdésekre keressük a választ: Átjárható-e a petevezeték? A petevezeték petefészek felőli végén található ún. fimbriák (nyúlványok) nyitottak-e, hogy befogadják az ovuláció során kiszabadult petesejtet? Vannak-e olyan összenövések, melyek akadályozzák a petevezetéket szabad mozgásában? A petevezeték belsejében található csillószőrök funkciója ép-e? A petevezeték átjárhatóságát vizsgálhatják speciális röntgen diagnosztikai eljárással, ultrahanggal, illetve laparoszkópos technikával is. A petevezetékek UH-vizsgálata: Hysterocontrast-salpingosonography (HYCOSY) A petevezeték eredetű meddőség kivizsgálásában és terápiájában egyaránt fontos szerepet kap a hiszteroszkópia, laparoszkópia, chromopertubáció. Ezen beavatkozások a nemzetközi irányvonalaknak megfelelően a meddőség alap kivizsgálásai közé tartozhatnak. Bizonyos rendellenességek, pl.: bizonyos típusú, és elhelyezkedésű endometriózisok más technikával nem kimutathatóak. A laparoszkópia nagy előnye, hogy a diagnosztikai eljárás során terápiás beavatkozást is végezhetnek, így a páciensnek nincs szüksége ismételt, már operatív beavatkozásra. A petevezeték eredetű meddőség terápiájában döntően a sebészeti megoldások érvényesülnek. A petevezetékek funkciójának helyreállításában laparotomiás (hasmegnyitással járó) vagy laparoszkópos (hastükrözéses) műtéti technikák állnak rendelkezésre, de a páciensnek mindenképpen előnyösebb az egynapos sebészet keretén belül elvégezhető laparoscopia.) A petevezeték eredetű meddőség kezelésében sikeres terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre, így pl. a hegesedések műtéti oldása, a károsodott petevezetékek sebészi helyreállítása, valamint az in vitro fertilizáció. A legjobb eredményt az in vitro fertilizáció nyújtja, de a sebészi beavatkozás is számos előnnyel jár. 5. A petefészek rendellenességei: A ciszta szó a görög kystis = hólyag, tömlő kifejezésből származik, és legtöbbször folyadékkal telt, hártyával, vagy vaskosabb fallal körülvett képletet jelent. Az ováriumokban (petefészek) a ciszta gyakori elváltozás. A petefészek ciszta összefoglaló kifejezés, és igen sokféle formát takar. Lehet vékony és vastag falú, egy- és többrekeszes típusa. Üregének tartalma szintén változatos lehet. A ciszták kialakulásának több lehetséges magyarázata van, pontos oka azonban nem ismert. Gyakran a tüszőérés folyamatában a tüszőrepedés elmarad, a benne lévő folyadék (savó) tovább szaporodik, s így jön létre a funkcionális ciszták döntő többsége. Endometriózis kapcsán is kialakulhat a petefészekben menstruációs vérhez hasonló folyadékkal telt tömlő (ún. csokoládéciszta). Ritkább esetben a petefészek állományában, a magzatfejlődés korában betokosodott rendellenes sejtmaradványokból létrejöhet egy ún. dermoid ciszta is, amely különféle szöveti elemeket – haj, szőr, fog, stb. – tartalmazhat. Ezek eltávolítása műtétet tesz szükségessé. Szerencsére a fiatal- és termékeny korban jelentkező petefészek tömlők döntő többsége jóindulatú. Lényegesen nagyobb a rosszindulatúság veszélye a változókor után. A jóindulatú ciszták kialakulásában alkati tényezők, illetve a petefészket stimuláló magasabb hormonszintek is szerepet játszhatnak. A rosszindulatú folyamatok kialakulásának hátterében a káros földsugárzások hatása mellett gyakran öröklött, betegségre hajlamosító genetikai tényezők, illetve helytelen életvitelből, egészségtelen életmódból adódó rizikófaktorok (dohányzás, alkohol, stressz, kemikáliák, stb.) állnak. A kisebb petefészek ciszták legtöbbször tünetmentesek, semmilyen panaszt nem okoznak, és csak a nőgyógyászati szűrővizsgálat, vagy egyéb okból elvégzett ultrahang vizsgálat során kerülnek felismerésre. Nőgyógyászati ultrahangvizsgálatot ma már legtöbbször hüvelyen keresztül végeznek. Megfelelő jártassággal rendelkező szakember ilyen módon nagy biztonsággal tud nyilatkozni a belső nemi szervek állapotáról, az esetleges eltérésekről. A nem nőgyógyászati jellegű ultrahangvizsgálat (melyet legtöbbször belgyógyász vagy sebész, családorvos kér) legtöbbször hason keresztül történik. Ennek kapcsán többször találnak 2-3 centiméteres, apró tömlőket a petefészekben. Ezeknek legtöbbször semmilyen jelentősége nincs, az elvégzett nőgyógyászati vizsgálat alapján tennivalót általában nem igényelnek. |
A méh és függelékek, petefészek, petevezeték gyulladásos folyamatai és fejlődési rendellenességei
2011.06.22. 15:49 - R-amy
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.